Amit a lapostermékekről tudni érdemes

Az acélokról általában

Az acélok fizikai tulajdonságait elsősorban a kémiai összetételük és az előállításuk technológiája határozza meg.

Összetétel: 

Általában 14 kémiai elem megadásával bizonylatolják a terméket – ezek a C, Mn, Si, Al, Cr, Ni, Mo, V,  Nb, Ti, Cu, N stb mint ötvözők és S, P mint szennyezők.

Fontos! A szerkezeti acéloknál (S) azonban a szabvány kötelezően hét elem (C, Mn, P, S, N, Cu) mennyiségét írja elő. 

Az összetevők és az előállítás technológiai színvonala, kölcsönösen határozzák meg az acél mechanikai tulajdonságait.

Mechanikai tulajdonságok: ezek az értékek szerepelnek a műbizonylaton is

Szakító szilárdság (Rm)

Folyáshatár (Reh) – általában ez az érték szerepel az acél megnevezésében Pl. S 235 JR

Nyúlás (%)

Ütőmunka értékek (J) – a műbizonylaton mindig 3 érték és ezek átlaga szerepel, de csak abban az esetben ha a vizsgálat meglétét az acélszabvány előírja, vagy a megrendelő kifejezetten kéri a vizsgálat elvégzését.

 

Acélfajták - itt csak a leggyakrabban előforduló minőségekről lesz szó:

Ötvözetlen szerkezeti acélok (pl. S235JR, S355J2; N;NL;M;ML)  EN 10025-2;3;4

Acélok nyomástartó szerkezetekhez (pl. P265GH,P…N;NL1;NL2)   EN 10028-2; 3

Magas folyáshatárú acélok (pl. S355MC; S690MC)      EN10025-5;6 (EN10149 régi)

Nemesíthető acélok (pl. C45, 28Mn6)      EN 10083

 

Ötvözetlen szerkezeti acélok

Felhasználási terület: gépipar, építőipar, autó és nehézgép gyártás stb.

Minőségek: S185, S235, S355, S420, S460

Az előforduló megkülönböztető jelzések: JR, JR+AR, J0, J2, K2

Összehasonlítás a korábban hatályos szabványmegjelölésekkel:

DIN 17100 St 37-2, Rst 37-2,   RQst 37-2 St 37-3, St 52-3

EN 10025/98 S235 JRG2,        S235JRG2C S235J0,J2G3,          S355J0,J2G3,K2G3

EN 10025/05 S235 JR, JR+AR,   S235JRC S235J0,J2, (+N)     S355J0,J2,K2 (+N)

 

S – szerkezeti acél

235, 355 stb – az acél folyáshatára

JR – melegen hengerelt kivitel, ütőmunka előírás nélkül

JR+AR – melegen hengerelt kivitel, hőkezelés nélkül

J0 – 0 C-on elvégzett ütőmunka (min 27 J)

J2 – -20 C-on elvégzett ütőmunka (min 27 J), a mechanikai értéket normalizálás nélkül érik el

J2+N – normalizált szállítási állapot, ezt vagy a hengerlés közben (un. szabályozott véghőmérsékletű hengerlés), vagy utána kemencében végzik

K2 – -20 C-on elvégzett ütőmunka (min 40 J), normalizált szállítási állapot

C, JRC, J2C – élhajlítható kivitel, Lv 30 mm vastagságig van értelmezve

W, WC – időjárás állóság jelzése (magas Cu tartalom jellemzi)

CEV – szénegyenérték, bonyolult képlettel számítható ki, a műbizonylaton szereplő érték és a szerepe a hegesztési technológia megválasztásánál számít. Ált értéke: 0,35-0,55% között van.

Horganyozhatóság – a Si tartalomtól függő tulajdonság Si<0,03% és Si=0,17 - 0,25% között optimális

 

Acélok nyomástartó szerkezetekhez: EN 10028

Felhasználási terület: tartály, csővezeték, vegyipar, olajipar, erőművi berendezések gyártása stb.

Minőségek: P235,265,355GH melegüzemű berendezések

P355N, NH, NL1, NL2 hidegüzemű berendezések

Az előforduló megkülönböztető jelzések: GH, N, NH, NL

Összehasonlítás a korábban hatályos szabványmegjelölésekkel:

DIN 17155 HI HII 19Mn6

MSZ 1741 KL1 KL2, KL3 KL7 KL8

EN 10028 P235GH P265GH P355GH 28Mn6 P460N,NL1,2

P275N P355NL…

P295GH

FONTOS!!! a P355GH,NL,NL1,NL2 és magasabb folyáshatárú acéloknál, amennyiben AD2000W1-10 előírás van, a gyártó csak 3.2 bizonylatot adhat ki, amely a TÜV (vagy ennek megfelelő felügyeleti szerv) által felügyelt.

 

P – nyomástartó acél

235, 355 stb – az acél folyáshatára

GH – -20 C-on elvégzett ütőmunka (min 27 J) és 300 C-on elvégzett melegfolyás vizsgálat

N – -20 C-on elvégzett ütőmunka (min 27 J),

NH – -20 C-on elvégzett ütőmunka (min 27 J) és 300 C-on elvégzett melegfolyás vizsgálat 

NL  – -40 C-on elvégzett ütőmunka (min 27 J),

NL1 – -50 C-on elvégzett ütőmunka (min 27 J),

NL2 – -60 C-on elvégzett ütőmunka (min 27 J),

Ezek az acélok minden esetben normalizált szállítási állapotúak és a vizsgálatokat hengerelt táblánként kell elvégezni.

 

Magasfolyáshatárú acélok: EN 10025-5;6

Felhasználási terület: gépipar, építőipar, autó és nehézgép gyártás – különösen nagy igénybevételnek kitett alkatrészek pl. vágóélek, körmök stb.

Minőségek: S500, S690, S700….

Finomszemcsés acélok: EN 10025-3;4 

Építő és gépipari felhasználásra alkalmas acélok, magasabb követelményekre.

Minőségek: S275-460 N,NL

Nemesíthető acélok: EN 10083

Felhasználási terület: gépipar, autó és nehézgép gyártás – különösen nagy igénybevételnek kitett alkatrészek és alkatrészek megmunkálására használt szerszámok pl. lánckerék, kivágó szerszám stb.

Minőségek: „C” sorozat C15, …C45…..C60 (ált. mi ezzel a minőséggel találkozunk)

 

C – karbon acél

15….45…60 stb – az acél karbon tartalma

Általában hőkezelés nélkül szállítják, a műbizonylata csak a kémiai összetételt tartalmazza, a belőle gyártott terméket hőkezelik és ezzel állítják be a mechanikai értékeket.

 

Finomszemcsés acélok:

Felhasználási terület: gépipar, autó és nehézgép gyártás, nyomástartó berendezések az átlagosnál nagyobb igénybevételnek kitett alkatrészek és berendezések, acélszerkezetek pl. hidak, nehézgép alkatrészek stb.

Minőségek: S380N, S420N, S460N (valamint ezek M, MC, NL, NC variációi) 

A finomszemcsés szövetszerkezetet, ami rendkívül jó mechanikai tulajdonságokat ad, a Ni, V, Nb ötvözéssel érik el.

 

S – szerkezeti acél

380…460 stb – az acél folyáshatára

N, M – -20 C-on elvégzett ütőmunka (min 27 J), normalizált szállítási állapot ill.

   termomechanikusan hengerelt szállítási állapot

NL – -40 C-on elvégzett ütőmunka (min 27 J), normalizált szállítási állapot

NC, MC – élhajlítható kivitel, Lv 30 mm (a szabvány által előírt a vastagságtól függő hajlítási

sugáron) vastagságig van értelmezve, normalizált ill. termomechanikusan hengerelt szállítási állapot

 

Bizonylatolás: EN 10204/1998

A gyártóművek az acéltermékeket minden esetben műbizonylattal látják el.

A 2005 évben módosított anyagszabvánnyal együtt a bizonylatolás is egyszerűbbé vált.

A bizonylatok fajtái: régi új

2.1 kísérőlevél -

2.2 minőségazonossági okirat 2.2

2.3 minőségi bizonyítvány -

3.1.B üzemi szakértői minőségi biz. 3.1

3.1.A külső szakértői átvétel 3.2

3.1.C külső szakértői átvétel 3.2

3.2     külső szakértői átvétel, 3.2

a megrendelő saját dolgozója az átvevő

Tartalmi követelmény:

Gyártómű hivatalos lógója, sorszám, lemezméret, minőség, mennyiség, lemezazonosítók, vizsgálat azonosító számai, vegyi összetétel, mechanikai adatok (Rm, Reh, %, Ce %; KV J-3 érték+átlaga), különleges vizsgálatok értékei.

 

Különleges vizsgálatok:

„UH” vizsgálat:  SEL 072 pl: 1.2, 1.3 szerint (régi már nem használt előírás) vagy EN 10160 pl: S1E1, S2E2, S3E3 

S1E1 szerint 200x200 mm raszterrel a hibák száma 5-7 db/m2

Amit a betűkről tudni érdemes: S felület,E peremzóna megjelölése, szám a hibák számára utal

Hernyóvarratos hajlító vizsgálat: SEP 1390 szerint (felhegesztett próbatest hajlító vizsgálata)

Vastagságirányú szakító vizsgálat: EN 10164 (Z15, Z25, Z35)

 

Különleges bizonylatok: 

AD2000W1 a nyomástartó berendezések előírása (TÜV felügyelet mellett)

TRD101 gőzkazánok előírása

PED 97/23EC egységes EU irányelvek a nyomástartó edények gyártásához, összhangban az AD2000W1-el (módosított előírás PED 2014/68/EU) 

ADW10 a -10 C alatt üzemelő nyomástartó berendezések előírása

DB(BN)918002 német vasúti előírás (MÁV, TÜV végzi)

ASME Code II amerikai nyomástartó előírás

CE jelzés EU megfelelőségi előírás

Lapostermékek alak és mérettűrései: EN 10029

 

Befoglaló méretek: Szélesség és hosszúság – a szabvány a befoglaló méretekre minden esetben 

-0, + … tűrést határoz meg, ez azt jelenti, hogy a termék a rendelt méretnél kisebb nem lehet. 

Szélességi méret -0, + 20-30 mm szélezett termékek esetében

Hosszúsági méret -0, + 20-100 mm szélezett termékek esetében

Alaktűrés: a gyártómű köteles olyan táblaméretben szállítani, hogy abból a rendelt méret csorbítás nélkül kivágható legyen, tekintettel az esetleges kardosságra ill. a merőlegességtől való eltérésre is. Mértékük a szállító és megrendelő közötti megállapodás kérdése.

Vastagság tűrései: mértéke a mérettől függ

Fajtái: A – változó negatív alsó határ, a tűrésmező közepe pluszos a névleges méretnél

B – - 0,3 mm fix alsó határ, a tűrésmező közepe pluszos a névleges méretnél

C – - 0 mm alsó határ, a teljes tűrésmező pluszos a névleges méretnél

D – a tűrésmező közepe a névleges méret, a tűrésmező fele a – , fele a + tartományban van

Fontos: az gyártók rendszerint az „A” osztályban gyártanak, eltérő tűrésosztályt a rendelésben kell rögzíteni – általában feláras 

Síklapúság: a gyártók általában az „N” (normál) osztályban gyártanak, az „S” (szigorított) osztályt vagy nem gyártják, vagy csak felárért vállalják

Mérése: 1000/2000 mm-es vonalzó két felfekvési pontja között

Tömegeltérés: a méretek tűréséből fakadó tömegeltérés a névleges tömeghez képest. A szabványon belüli eltérés nem képezheti reklamáció tárgyát.

 

Lapostermékek felületi követelményei: EN 10029

A lemezek felületén lévő hibák számát ill. a javíthatóságot szabályozza. 

Lapostermékek jelölése: tekercssori táblákat a kötegen elhelyezett címkével azonosítják

quarto lemezeket beütéssel és/vagy festés, ragasztott címkével

Kötelező tartalom: gyártó mű megnevezés, azonosító, méret, minőség, adagszám, lemezszám, bizonylat típusa, gyártási idő.